Az érdekesség kedvéért írok egy pár sorocskát a zabról.
Kezdetben gyomnövényként ismerték. Termesztése valószínűleg Németország területén, a Római Birodalom fennhatósága alatt kezdődött.
Élettani hatása :
- gazdag mész- és foszfortartalma, amely a csontképződést segíti elő, de E-vitamin tartalma sem elhanyagolható.
- fehérjéket, a B csoportba tartalmazó vitaminokat, ásványi anyagokat (vas, kobalt,mangán, cink, alumínium és kálium) valamint az A-vitamin előanyagát a karotint is tartalmazza, és mint nyomelem a bór és a jód is megtalálható benne.
- nagy a rost- és alacsony a zsírtartalma. A rostok számos betegség és kóros állapot megelőzésében hasznosak, mint pl segítenek csökkenteni a vér koleszterinszintjét és stabilizálni a vércukorszintet.
- szerepük van a vastagbélrák, a székrekedés és az elhízás megelőzésében is.
- a szellem, a test és a lélek erejét növelő tonizáló szer
- serkenti a pajzsmirigy működését és erősíti az idegeket
- használják a depresszió, klimaxos tünetek, drogmegvonásos tünetek kezelésében
Kilogramonként 120 g fehérjét, 604 g keményítőt, 10 g zsírt, 33 g szerves sót, 96 g rostot tartalmaz.
Forrás : Gyógyító természet: Gyógyhatású gabonák, Corvin Kiadó
Patrik még a pocimban volt mikor ezzel a kis könyvecskével találkoztam. Tudtam egyet s mást a gabonákról, de nem eleget. Ebben a kis könyvecskében pár oldalon bemutatják a következő gabonákat: a búzát, a durumbúzát, a tönkölybúzát, a kukoricát, az árpát, a zabot, a rozst, a kölest, a hajdinát, a barna rizst és a lent. A könyv elolvasása után eldöntöttem, hogy mindegyiket megkóstolom. A zabbal, pontosabban a zabpehellyel kezdtem.
A legegyszerübb és számomra a legkedvesem zabpelyhes étel az a következő : tejet fölforralok, belerakom a zabpelyhet, 1-2 percig kavarom, leveszem a tűzhelyről, fedőt rakok rá, megvárom míg megdagad (jó nyúlós lesz) cukorral és fahéjjal ízesítem.
Igen, tudom, ez gyerekétel, de én reggelire gyakran készítek ilyet.
A másik zabpelyhes próbálkozásom: a fasírt. Receptet azért nem írok, mert még nem sikerült egy tökéletes adag fasírtot csinálnom és nem szeretném ha az emberek engem átkoznának ha nem sikerül. Mondjuk azt sem tudom, hogy milyen lenne a tökéletes, mert más által csinált fasírtot nem ettem, de mégsem reszkirozok. Máskülönben azok a fajt a fasírtok amiket olajban kisütök, elég fincsiek, csak az a baj vele, hogy sok olajat szivnak fel és sokáig is kell sütni. Megpróbáltam a sütő változatot is. Tragédia volt. Nem sültek meg. Miután kitomboltam magam, újra sütöttem őket olajban.
Ma megcsináltam Vera fasírtját, remélvén, hogy ez most összejön. Ismét nem volt szerencsém. :( Azt hiszem én megmaradok a zabpelyhes kásámnál. Az legalább jól összejön. De ha öszinte akarok lenni, akkor azt is le kell hogy írjam, hogy azért szemezgetek azon fajta süteményekkel amibe jár ez a pehelyke is. Mikor újra összegyűjtöm a bátorságomat, akkor egyet megsütök. Az tuti bizti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése