2010. április 6., kedd

Sogorkám szülinapi cici tortája

Amint elolvastam Fakanálforgató cicitortáját elhatároztam, hogy ezt elkészítem a sogorkámnak szülinapjára. Így is történt.

Az egész torta produkció improvizálás volt. Ügyesen megérdeklödtem a tesomtól, hogy mégis milyen fajta-ízű tortának örvendene a legjobban. És ezt találtam ki:

- sütöttem egy szimpla téglaalapú piskota tésztát

- miután kihült felkockáztam (eredeti tervem nem ez volt, de mivel a piskóta közepe szép feketére sült így jöttek a kockák)

- a krémhez (miután elolvastam egy tucat tejszínes-joghurtos-tehénturós receptet ) a következőt készítettem el : fél liter tejszínt két habfixáloval kemény habbá vertem és bedugtam a hütőbe - elkészítettem a zselatint, belekevertem pár evőkanál szánát/sanat (ez egyfajta nálunk kapható joghurt) majd hozzáöntöttem a többi szánához (egy 375 gr-os szánát használtam fel), jól összekevertem és hozzákevertem a tejszínhez.

- mivel sok zselatin használtam, nyomban meg is keményedet az egész, alig tudtam dolgozni vele :D belekevertem a piskota kockákat és a banánkockákat. Gyorsan dolgoztam, hogy azért ne kelljen dokat kinlodnom vele. Kialakitottam a ciciformákat, úgy szemre és bedugtam a hütőbe amig elkészítem a díszítését

- díszítés gyanánt pillecukorból szerettem volna gyártani neki egy kis szexi melltartót, de hamar lemondtam róla, mert még nem készítettem ilyen alapanyagból tortadíszt. Meg is szenvedtem vele, amíg összeeszkabáltam a csíkokat. Nem is untatok ezzel senkit, inkább azt árulom el, hogy mikor kész lett, nagyon nem tetszett nekem. Sőt, még meg is fordult a fejemben, hogy ezzel a művel nem fogok én a sogorom elé állni. De aztán, azt mondtam, az íze majd kárpotol mindenért.

Elég a beszédből , íme a cicitortám:


Elnézést a háttérért. Nem számitottam hogy meg lesz örökítve. De a tesómnak annyira tetszett, mikor megmutattam, hogy azt mondta ezt muszály lefényképezni. Gyorsan ugrott a gépért és várta amint behozom. Itt meg kell jegyezzem, hogy sogorkám semmiképp sem akart feljönni hozzánk (épp faluról jöttünk és fáradt volt), de aztán sikerült a cicikkel felvidítanom őt. Nézzétek csak hogy vigyorgott:

Ami meg az ízét illeti... Hát tényleg nem tévedtem. Nagyon fincsi lett! Sőt! Még egy esküvői torta elkészítésére is megkértek (mármint hogy ilyen ízű esküvői tortát készítsek). Na nem a tesómék, hanem a sogorkám testvére és asszonykája (majdenm felfalták a ciciket az ünnepelt elől :D) esküvőjéről beszélek. Júliusig van időm eldönteni hogy elválalom-e, vagy sem. De Istenem, egy esküvői tortától van szó. Azt nem lehet csak úgy egyszerüen "összedobni" mint ezt a ciciket...hmm, hát majd meglátom, hogy mit csinálok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése