2010. december 26., vasárnap

Ünnepi kenyér


Sütis néninél láttam meg ezt a csodás kenyeret és miután elolvastam a receptet eldöntöttem hogy a karácsonyi ebédünkre elkészitem, hadd legyen egy kis különlegesség is. Ime ilyen lett az enyém:


bliccel
blicc nélkül, természetes fényben

A receptet a desszert hun megtalálhatjátok, nagyon jó leírással, fázisfotokkal és hiszem hogy bárkinek sikerül ha van egy kis türelme.
Én annyiban eltértem a recepttől, hogy a rétesliszt helyett teljes kiőrlésű lisztet használtam, ugyanis mifelénk nem lehet ilyen lisztet kapni (sajnos).
Nagyon finom lett. El is mentettem/leírtam a titkos recept füzetemben, mert szándékomban áll még megsütni!

2010. december 21., kedd

Kétszinű kuglóf

Az első kuglófot életemben Pécset ettem, még licis koromban. Reggelire legtöbbet ilyet ettem kakaóval, idehaza nem lehetett ilyet kapni. Most pár hete előkerült a forma és elkezdtem több féle süteményt készíteni kuglofformában, aztán meg eszembe jutott a kelt tésztás változat. Keresgéltem a netten receptek után, és végül Gasztoboszi kuglófja mellett döntöttem, amit persze egy kicsit átalakitottam.

Hozzávalók:
500 gr liszt
50 gr buzacsira (helyetesithető liszttel)
2 dl tej
35 gr élesztő
1 tk só
80 gr cukor +1 ek
100 gr margarin
2 tojás
1 ek vanília koncentrátum vagy két tasak vaniliáscukor
3 ek kakaó
 5 ek tej + 1 vaniliáscukor
Elkészítés:
A lisztet egy keverő tálba szitálom, rárakom a búza csirát, a sót és a cukort .
 A tejet meglangyosítom, belerakom az 1 ek. cukrot és belemorzsálom az élesztőt. Mikor "felfutott" beleöntöm a lisztes keverékbe és a robotgép dagasztó lapátkáival összekeverem a masszát. Dagasztás közben hozzáadom a felolvasztott margarint is.

 Hozzáadom a tojásokat is és tovább dagasztom. Pár perc után (miután már látjuk hogy nehezebben megy a dagasztás a gépnek :)) kézzel folytatjuk tovább a dagasztást.

 A tésztát két felé osztom, az egyik felébe belekeverem a vaniliakivonatot és egy kevés lisztet még hozzáadok, csak annyit hogy ne ragadjon.
 A tészta másik feléhez hozzáadom a vízzel elvegyített kakaót és ha szükséges akkor még lisztet adok hozzá.
 Külön tálba rakom a két tésztát, tetejét megszórom liszttel, letakarom egy tiszta konyharuhával és meleg helyre rakom hogy a duplájára nőjön meg. (én általában a szekrény tetejére szoktam tenni, mert mint tudjuk a meleg levegő könnyebb mint a hideg, azaz a plafonhoz közelebb melegebb van mint a padlónál)
Miután megkelt, mindegyiket külön téglaalapúra kinyújtom, kb fél centis vastagságra, a fehér lapra rárakom a kakaósat és a keskenyebb felénél feltekerem és olyan hosszú rudat formálok belőle hogy a kuglóf formában a két vége összeérjen.
Mivel az én kuglóf formám szilikonos ezért nem kellett sem kivajazni, sem kilisztezni, de a hagyományos formát ajánlott hogy ne ragadjon bele a sütemény.
Miután a tésztát beleraktuk a formába,ismét letakarom, meleg helyre takarom és megvárom míg a duplájára nő.
 Mikor megkelt a tészta előmelegített sütőben, 180 fokon 40-45 perc alatt készre sütjük (tűpróba.) Mivel a kelt tésztának jót tesz a vizgőz, nem árt ha a sütő aljára egy fém tálkában vizet öntünk, így nem fog az oldala is túlsülni/megégni/megszáradni.
 A sütőből kivéve, még a szilikon formában hagytam pár percet, közben többször is megkentem a tetejét a cukros-tejes  keverékkel, így szép fényes és puha lesz a sütemény teteje.

Kiborítva így nézett ki. Hogy miért maradt olyan fehér a közepe, nem tudom, de  meg volt sülve rendesen, több helyen is megszurkáltam.
Belülről így nézett ki. Következőkor még vékonyabbra fogom kinyújtani a tésztát hogy több réteg legyen benne. :)
Egy bögre kakaóval, egy kis vajjal és lekvárral megkenve istenien finom. Nekem valamiért másnap ízlett a legjobban.

2010. július 10., szombat

Falafel és lepénykenyér

Még sosem ettem falafelt. Apa mondta, hogy fincsi. Na jó, gondoltam kipróbálom, hisz ugyis mindig az új ízek, receptek után kutatok.

Végig olvastam egy csomó receptet és nekiláttam. Pár receptet összegyurtam és ez jött ki belőle.

Hozzávalók:

30 deka csicseriborsó
1 tojás
4-5 ek zsemlemorzsa
1 tk római kömény
1/2 tk örölt koriánder
1 csokor petrezselyemzöld
1 közepes hagyma és pár szál újhagyma zöld része
3-4 gerezd fokhagyma
só, bors
olaj a kisütéshez

A csicseriborsót este odarakjuk ázni (kb 3x annyi vízben mint a borsó), minimum 12 óra kell ahhoz hogy szépen megszívják magukat vízzel.

Másnap reggel a csicseriborsókat a robotgépbe raktam víz nélkül és darabosra daráltam.

A hagymát, fokhagymát és petrezselyemzöldet apróra vágtam, a tojással és a többi fűszerekkel együtt beleraktam a csicseriborsoba és még pár percig hagytam hadd dolgozzon a gép, hadd keverje össze jól a masszát, ami kicsit nehézkés volt, hisz eléggé "száraz" a keverék.

Kiöntöttem a masszát egy tálkába és hozzákevertem a zsemlemorzsát és beraktam pihenni a hűtőbe fél órára (nem lesz semmi baja ha többet ül a hütőben).

A pihenési idő után kivettem, olajat forrósítottam és vízes kézzel kisebb golyocskákat formáltam a masszából és beleraktam az olajba. Itt elég ovatosak kell hogy legyünk, hisz a massza nem "áll" úgy össze, de nem kell megijjedni. Annyi a titka, hogy nem kell a golyocskákat lelapítgatni, mert akkor szétreped és megtörténhet hogy szét is hullik az olajban. Pár percig sütöm mindkét oldalukat, míg halvány barna színt kapnak, és kiszedegetem őket az olajból.

Hát, mit is mondjak? Nagyon finom. Nekünk legalábbis ízlett. Igaz, hogy egy kicsit száraz lett de engemnem zavart annyira. Kis zöldségsalival (paradicsom, uborka, hagyma, petrezselyemzöld, olivaolaj, almaecet - salátát keverünk és ezzel eszük - én még a falafeleket is beleforgattam a salátába :D)

Készítettem hozzá pitát is, Maimoni mártogatos lepénykenyerére esett a választásom. Hogy miért? Nem is tudom, hisz nekem pita kenyér kellett volna, mégis az a recept szerint készítettem. Finom lett és tényleg mártogatosos ételekhez megy. Majd következökor igazi házi pitákat fogok készíteni és majd beszámolok arról is.



2010. június 27., vasárnap

A 13 napos diétám

Azt hittem hogy nem fogok idejutni, mármint hogy ismét nekiállok ennek a fogyokúrának.

Ez volt a harmadik alkalom.


Az első relatív jól eltelt, leszámítva hogy a másdik nap este olyan rosszul voltam, hogy azt hittem kinyulok a világból (leeshetett a cukorszintem, hisz miután bekaptam egy kis háztartási kekszet, rövid időn belül helyrejöttem), de aztán végig csináltam. Akkor 4 kilótól szabadultam meg.


A második kisérletem egy hétig tartott a kettő helyett. Eredmény semmi. A végén rájöttem miért : egyvégbe rágoztam ami nem kifejezetten jó.


A harmadik kísérletem mondhatom hogy a legjobb eredmény pródukálta: minusz 10 kiló (73-ból 63 lett) A zsírocskák legfőképpen a hasi tájékomról tüntek el (ismét szép lapos pocim van :D) és persze a fenekemről és combomról(erről a két helyről még le kell hogy faragjak vagy 2 kilót, mert a farmerjaim még szűkek rám, de ezt már helyes táplálkozással és tornával fogom elérni)


Erről az anyagcsere felpörgető diétáról elég sok cikk található az internetten. Én nem innen szereztem róla tudomást, hanem az egyik ismerősömtől (kb 5 éve)


Most leírom az étrendet, aztán meg következik az elezés


1,8 nap (hétfő):
reggeli : 1 kávé cukorral
ebéd : 2 keményre főtt tojás, főtt spenót, 1 paradicsom
vacsora: 200 gr sült marha/borjúhús zöldsalátával, olivaolajjal és kis citromlével


2,9 nap (kedd) :
reggeli: 1 kávé cukorral
ebéd : 200 gr sonka, 1 doboz natúr joghurt
vacsora: 200 gr sült marha/borjúhús zöldsalátával, olivaolajjal és citromlével


3,10 nap (szerda):
reggeli: 1 kávé cukorral, 1 szelet pirítós
ebéd: 2 keményre főtt tojás, 1 szelet sonka
vacsora: főtt zeller gúmó, 1 paradicsom, 1 alma


4,11 nap (csütörtök) :
reggeli: 1 kávé cukorral, 1 szelet pirítós
ebéd: 2 dl frissen facsart narancslé, 1 doboz natúr joghurt
vacsora: 1 keményre főtt tojás, 1 reszelt sárgarépa, 1 doboz tehéntúró (kb 150 gr)


5, 12 nap (péntek):
reggeli: 1 nagy reszelt sárgarépa
ebéd: 200 gr főtt pisztráng kis citromlével és kis vajjal
vacsora: 200 gr sült marha/bórjúhús zöldsalátával, olivaolajjal, citromlével, főtt zellergúmó


6,13 nap (szombat):
reggeli: 1 kávé cukorral, 1 szelet pirítós
ebéd: 2 főtt tojás, 1 reszelt sárgarépa
vacsora: egy fél főtt csirke, zöldsaláta, olivaolajjal, citromlével


7 nap (vasárnap):
reggeli : 1 bögre tea cukor nélkül
ebéd: csak víz
vacsora: 200 gr sült bárányhús/ borjúhús, 1 alma

Az egész fogyókúra alatt csak sima vízet, ásványvízet lehet inni (sem alkohol, sem tej,sem üditő) kivéve azokat az alkalmakat amikor a diéta előirja (pl a reggelik).

Fűszerek használata tilos. Még sózni sem szabad (habár ezt a szabályt én most a harmadik diétámnál megszegtem, ennyhén sóztam a húsokat, mert nem tudtam már megenni).

A sűlt marhahúst szimpla teflon serpenyőben olaj nélkül kell megsütni : nagyon vékony csíkokra felszeleteni és így megsütni (enged annyi vízet hogy megsül) - jelzem nagyon rágos.
Én mostan (3. diéámná) mivel a marha/borjúhúst nem tudtam megenni helyetesítettem csirke hússal (a combokat főztem/pároltam, a mellét megsüttem )

Igen, ez egy nagyon drasztikus diéta a 13 naposak közül. Vannak ennél enyhébbek is, pl itten

Más szabályok:
- legalább az első 7 napot muszály végigcsinálni, ahhoz hogy legyen egy kis eredmény
- minimum fél évet kell várni amíg újra meg lehet csinálni (ha 1-2 nap után abbahagyod akkor is kell várni fél évet)
- hatása (ezalatt azt értem, hogy igenis annyit ehetek amennyi belémfér, nem hízom vissza - nekem nem ez a szándékom, de mivel az első próbálkozásom után igenis, voltak napok amikor sokat ettem, leellenőriztem, hogy igenis hízok-e vagy sem, nem híztam) másfél évig hat
- bármikor megéhezel csak vízet lehet inni
- nem lehet lecserélni a diétában előírt ételeket másokra

Tapasztalatok:
- én nem ajánlom ezt a diétát azoknak akiknek a munkahelye kicsit stresszes, nehéz, hiszen a kevés kalóriabevételt figyelembe véve, rosszullét is megtörténhet (nálam ez az első napokban jelen volt szédülés formájában )
- érdemes az étkezési időket betartani (pl nálam így volt : reggeli 7-8 között, ebéd 13-14 között, vacsora 19-20 között)
- nagyon kitartónak kell lenni, monhatom hogy vasakarattal kell rendelkezni, főleg ha az ember nem egyedül él és biza a családjának kell főzzön (ilyen esetbe az ételek megkóstolása is kizárt)

2010. május 2., vasárnap

Zölborsókrémleves

Gyorsan lejegyzem, mielőtt elfelejteném. :D
A leves születéséről annyit, hogy a szükség megkívánta hogy készítsek valami ujabb levest ja és persze hogy felhasználjam a vacsiról megmaradt krumplipürét is.

Hozzávalók

zöldborsó
1 kis kolbász
megmaradt krumplipüré
1 közepes fej hagyma
1 marék petrezselyem
2 kiskanál pirospaprika
só, bors, cukor

A kolbász felkarikáztam és kisütöttem a zsírját, majd kiszedtem egy tálkában, a visszamaradt zsíradékban megdinszteltem az apróra vágott hagymát. Aztán beleraktam a zöldborsót (ez nekem fagyasztott volt) pár percig hagytam, hozzáadtam a pirospaprikát, és felöntöttem vízzel. Miután megfőtt a zöldborsó, hozzáraktam a krumplipürét (azért maradt meg mert nem volt nagy keletje az este, ugyanis felturboztam egy kis zellergumóval, de apa nem díjjazta, így megmaradt), összeturmixoltam, hozzáraktam a kolbászt, megsóztam, borsóztam és egy kicsit megcukroztam, majd a végén hozzáadtam az apróra vágott petrezselymet, még főztem 1-2 percet és kész is.
15-20 perc múlva fogyasztható (kell egy kis idő míg a petrezselyem kiadja az ízét )

2010. április 20., kedd

Répatorta

A hétvégén elkészítettem életem első répatortáját. Még soha nem ettem, de mivel imádom a sárgarépát így hát gondoltam ha elkészítem a sütit akkor bizti az is fog ízleni.
Hát, mit mondjak? Nem tévedtem. Nagyon ízlett Mindenkinek.

Hozzávalók
- 4 tojás
- 10 deka margarin
- 35 deka liszt
- 40 deka tisztitott sárgarépa
- egy tasak sütőpor
- egy mokáskanál fahéj
- 35 deka porcukor

A répát lereszeljük a nagyobb foku reszelön és hozzáadjuk a felolvasztott margarint. A tojásokat a porcukorral robotgéppel habosra keverjük és hozzáöntjük a répás masszához. A lisztet elkeverjük a fahéjjal, a sütöporral és egy kis sóval majd apránként hozzáadjuk a répás masszához.
A sütöt előmelegítjük. A tésztát kivajazott, kilisztezett tortaformába öntjük és betesszük a sütöbe. 170 fokon kb 60 percig sütjük (tűpróba).

Krémnek szerintem bármit el lehet készíteni. Én akkor kb 20 deka mascarponet összekevertem 2 evőkanál porcukorral, belereszeltem egy fél narancs hélyát és rákentem a tortára miután az természetesen kihült, és bedugtam a hütőbe. (mi hütőbe rakás előtt már megvámoltuk, a kiváncsiság nem hagyott békén)

2010. április 11., vasárnap

A fincsi gyors briós

Lassan egy hete lesz annak, hogy elolvastam Judit briós receptjét. Annyira megtetszett, hogy azt mondtam azt még aznap elkészítem. Megvettem a hozzávalókat, márcsak az estét kellett, hogy megvárjam, hisz ez egy olyan kis sütike, amit tényleg öt perc alatt összedob az ember, bedugja a sütöbe, reggel míg a kávé meglesz össze is lehet állítani.

Íme a hozzávalók:

2 tojás
3 ek porcukor
30 dk liszt
12 dk vaj (én margarinnal helyetesítettem)
élesztő
2-3 ek tej

A tojásokat a porcukorral összekeverjük, az élesztőt a meglanygyositott tejbe elkeverjük és hozzáadjuk a tojásos keverékhez. A vajat felolvasztjuk (érdemes vajjal csinálni, mert enyhém érződik a margarin íze), közben a lisztet és egy csipetnyi sót elkeverünk a masszával és hozzáadjuk az élesztős tejecskét. Fakanállal összedolgozzuk, kissé ragacsos lesz az állaga, de ahogy Judit írta, nem kell megijedni, hisz ilyennek kell lennie és bedugjuk a hütőbe.

Másnap reggel kinyujtottam a tésztát, egyharmadát levágtam és rászortam egy kis diós-cukros keveréket, feltekertem a tésztákat és 2-3 ujjnyi vastagságúra felszeltem. Egy kicsit kilapítottam őket, beleraktam a sütőpappírral kibélelt tepsikbe, megkentem egy kis tojássárgájával és megszortam cukorral és bedugtam az előmelegített sütőbe, 15- 20 perc alatt meg is lett.
Nagyon fincsi lett, most is azt majszolgatom a kávémmal együtt (aki képre kiváncsi, megkérem nézze meg Judit blogján lévő képet, pont ugyanolyn lett nekem is.) :D

2010. április 6., kedd

Sogorkám szülinapi cici tortája

Amint elolvastam Fakanálforgató cicitortáját elhatároztam, hogy ezt elkészítem a sogorkámnak szülinapjára. Így is történt.

Az egész torta produkció improvizálás volt. Ügyesen megérdeklödtem a tesomtól, hogy mégis milyen fajta-ízű tortának örvendene a legjobban. És ezt találtam ki:

- sütöttem egy szimpla téglaalapú piskota tésztát

- miután kihült felkockáztam (eredeti tervem nem ez volt, de mivel a piskóta közepe szép feketére sült így jöttek a kockák)

- a krémhez (miután elolvastam egy tucat tejszínes-joghurtos-tehénturós receptet ) a következőt készítettem el : fél liter tejszínt két habfixáloval kemény habbá vertem és bedugtam a hütőbe - elkészítettem a zselatint, belekevertem pár evőkanál szánát/sanat (ez egyfajta nálunk kapható joghurt) majd hozzáöntöttem a többi szánához (egy 375 gr-os szánát használtam fel), jól összekevertem és hozzákevertem a tejszínhez.

- mivel sok zselatin használtam, nyomban meg is keményedet az egész, alig tudtam dolgozni vele :D belekevertem a piskota kockákat és a banánkockákat. Gyorsan dolgoztam, hogy azért ne kelljen dokat kinlodnom vele. Kialakitottam a ciciformákat, úgy szemre és bedugtam a hütőbe amig elkészítem a díszítését

- díszítés gyanánt pillecukorból szerettem volna gyártani neki egy kis szexi melltartót, de hamar lemondtam róla, mert még nem készítettem ilyen alapanyagból tortadíszt. Meg is szenvedtem vele, amíg összeeszkabáltam a csíkokat. Nem is untatok ezzel senkit, inkább azt árulom el, hogy mikor kész lett, nagyon nem tetszett nekem. Sőt, még meg is fordult a fejemben, hogy ezzel a művel nem fogok én a sogorom elé állni. De aztán, azt mondtam, az íze majd kárpotol mindenért.

Elég a beszédből , íme a cicitortám:


Elnézést a háttérért. Nem számitottam hogy meg lesz örökítve. De a tesómnak annyira tetszett, mikor megmutattam, hogy azt mondta ezt muszály lefényképezni. Gyorsan ugrott a gépért és várta amint behozom. Itt meg kell jegyezzem, hogy sogorkám semmiképp sem akart feljönni hozzánk (épp faluról jöttünk és fáradt volt), de aztán sikerült a cicikkel felvidítanom őt. Nézzétek csak hogy vigyorgott:

Ami meg az ízét illeti... Hát tényleg nem tévedtem. Nagyon fincsi lett! Sőt! Még egy esküvői torta elkészítésére is megkértek (mármint hogy ilyen ízű esküvői tortát készítsek). Na nem a tesómék, hanem a sogorkám testvére és asszonykája (majdenm felfalták a ciciket az ünnepelt elől :D) esküvőjéről beszélek. Júliusig van időm eldönteni hogy elválalom-e, vagy sem. De Istenem, egy esküvői tortától van szó. Azt nem lehet csak úgy egyszerüen "összedobni" mint ezt a ciciket...hmm, hát majd meglátom, hogy mit csinálok.

2010. március 31., szerda

Tavaszi spenótos saláta

A tegnap hazacipeltem anyuméktól másfél kiló spenótot. Nálunk még nem lehet kapni és mivel ugyis sétáltunk a tökmaggal...
Elég sok időbe került a megtisztitása, mert zsenge, sáros spenótról volt szó. Tisztitása közben eszembe jutott, hogy mi lenne, ha a kis tényegesen zsenge levélkéket félreraknám és készítenék egy kis salátát belőle, mert még sosem ettem. Így is tettem, és ma a következő salátát állítottam össze.
Hozzávalók:

spenót (kb 10 dk)
1 alma
1 kisebb főtt cékla
1 fej lilahagyma
pár szelet párizsi
piritott kenyérkockák

Az öntethez:
1 teáskanál mustár
2 szik törtfokhagyma
olaj
ecet

bors

A nagyobb spenótleveleket kisebb darabokra téptem, beleraktam egy tálkába. Rászortam a vékony csíkokra vágott céklát, hagymát, párizsit, almát (furcsa párosítások, de jó az ízűk együtt). A kenyérkockákat kis olajon megpiritottam. Az öntethez a hozzávalókat összekevertem.

Tálalásnál kipakoltam egy jó adag salátát a tányérba, ráraktam a még meleg kenyérkockákat és tetszés szerint ráöntöttem az öntetet és kész is lett a sali. Az öntetet azért keverem csak akkor össze a salátával, amikor megeszem, mert hanem összeesne és elázna a saláta.

2010. március 19., péntek

Tahini és humusz

Ciprusban ettem először humuszt. Bevallom első kostolásra nem ízlett. Nem hasonlított semmire amit idáig ettem. Párom nagyon szereti, Izraelben nagyon sokat evett belőle (megismerkedésünk előtt ott dolgozott 5 évet). Aztán lassan-lassan megszerettem én is.

De lássuk csak miből is van: csicseriborsó püréből(azidáig erről sem hallottam), tahiniszószból, ami egy szimpla pasztorizált szezámmag(ettől van az a furcs, fanyar íze), fokhagymából,citromléből és olivaolajból. Vannak akik pirospaprikával is megszorják. Ezt mi pitával ettük, az arab kenyérrel, amit ugyszintén ottan ettem először. Arabkenyeret itthon mi is készítettübk egy alkalommal. Pontosabban ő készítette. Kellett hozzá liszt, só és annyi víz amennyitől nyujtható állaga lesz. Vékonyra kiserítette és a kályha sütőlapján megsütötte őket (ez mind Kálnokon volt, a nagymamámnál), idehaza még nem próbáltam.

Egy hete kaptunk sima tahinit. A testvéréék küldték Ciprusból. Nagyon megörvendtem neki, mert így készíthettem humuszt. Másnap elsétáltam a központi bióboltba, amit kb egy fél éve nyithattak meg, hála istennek, és vettem egy fél kiló csicseriborsot.

Ennek csak a felét használtam fel. Este beáztattam, kb 14 órát ázott, majd fél óra alatt megfőztem. Az áztatás nagyon fontos lépés, mert annélkül órákba telik amíg megfő (tapasztalatból mondom) és nem is lesz olyan finom. Mikor megfött a vízében hagytam kihűlni (nem kell leönteni a vízet mert akkor kiszáradnak a borsocskák), aztán pedig kétszer leöröltem sima húsörlövel. Aztán átraktam a robotgépbe és hozzáadtam a fenntebb leírt hozzávalokat(ennyi mennyiséghez kb 2-3 evőkanál tiszta tahini kell). Fokhagymából a por a legjobb, de mivel olyat nem találtam, jó volt a granulált is. Jól összedolgoztam az egészet és mehetett is be a hütőbe.
Az üzleti humusz sokkal krémesebb, az enyém egy kicsit darabos volt, de elfogyott. :D

Pár óra múlva ezeket a szendvicskéket készítettem belőlük. Lehet simán is enni, de nekem akkor kedvem volt valami dekorativ reggelit készíteni (ritkán fordul elő az ilyesmi velem).
Megkentem a kenyereket humusszal, fött tojással, ecetes pirospaprikával(gogossal,nem tudom a magyar megfelelőjét) és friss petrezselyemlevéllel díszítettem.
A tahinit is ki lehet simán keverni: víz, fokhagymapor, citromlé, só. De így éve nagyon keserű. Ilyet sokat csinált a ciprusi főnököm, innen tudom, hogyan kell kikavarni, és a kebabokhoz szolgáltuk fel. Nekem ez nem ízlik.
Aki még nem evett ilyesmit az ne próbálja ki, mert megtörténhet hogy nem fog ízleni. Először essen túl egy kostoláson és ha ízlik akkor készítse csak el.

2010. március 9., kedd

A fekete rizs

A testvérkém kb egy hónapja egy szupermarketben belebotlott vörös illetve fekete rizsbe. Nem tudta, hogy van ilyen is, így hát kipróbálásra vett egy-egy fél kilót mindegyikből. Aztán megkérdett engemet is, hogy kell-e nekem. Na ná hogy kell, kíváncsi típus vagyok. :D

Sajna csak vöröset kapott, de a fekete helyett vett basmati rizset.

Huuu, de finom a basmati rizs. Mikor cipruson voltunk csak azt ettünk. Isteni finom rizi-bizit lehet belőle csinálni.

A vörös és fekete rizsről itten lehet bővebb infokat olvasni.

Ja, fekete rizs úgy került a konyhánkba, hogy a tesóm nekünk adta az övét, mert egy kis incidens után sogorkámnak nem kellett (az incidenst zárojelben leírom, remélem nem fogja bánni: a tesóm dolgozott és sogorkám nekilátott levest főzni. A lényeg az, hogy gondolta jól fog mutatni a levesben a fekete rizs. A gondolatott tett követte, a rizs belekerült a levesbe és pár perc után a levesnek tök jó sötétlilás színe lett. A leves ízén nem változtatott, de gondolom mivel nem volt felkészülve a színváltásra ezért a meglepi kellemetlen lett. Arra már nem emlékszem, hogy a leves hogyan fogyott el,de a lényeg az, hogy sogorkám kiűzte a fekete rizset a konyhából. És így került hozzánk.:D)

Egy hetet néztem a rizst a szekrényben, a tegnap pedig úgy döntöttem, hogy eljött az ideje hogy készítsek belőle valamit. Valamilyen belső sugalatra halgatva beáztattam a szép sötét színű szemecskéket és mivel nem tudtam róla semmit, így hát segítségül hívtam az internyetet. Mikor egy pár receptet elolvastam, úgy döntöttem, hogy egy szimpla köretet készítek, egy kis csirkés leveskockával megspékelve.Mikor megkostóltam, kellemes meglepetés ért(a szép sötétlilás szín nem zavart meg minket), ízlett, nagyon is, hisz ennek a rizsnek van "íze" nem mint a hagyományos rizsnek.

Mivel a neten olvastam hogy ebből a fekete rizsből inkább pudingokat csinálnak, így egy 50 gramnyit félretettem, azzal a szándékkal hogy ma pudingot gyártok belőle.
Mézesmadzag pudingját véve alapul elkészítettem az enyimét:

Hozzávalók:
- fekete rizs
- tej
- cukor
- kokuszreszelék
- fahéj

Ennyi. Nem bonyolítottam túl. A rizst edénybe raktam (egész éjszaka a vízben csücsükélt) felöntöttem annyi tejjel ami ellepte, raktam bele saját készítésű kokuszreszeléket és hagytam főni. Mikor megfőtt cukrot valamint fahéjat raktam bele, ízlés szerint, tálkába öntöttem és megszórtam még egy kis kokuszreszelékkel. Hagytam hogy félig kihüljön majd megkóstoltam. Hmmm! Mennyeien finom lett. Most már értem, hogy miért készítenek inkább belőle pudingot. Azt hiszem, hogy megkérem a tesókámat, hogy még vegyen nekünk ilyen rizsecskét.

És egy képecske a pudingról:

2010. március 8., hétfő

Csepregi Éva diós palacsintája

Szoktátok a Vacsoracsatát nézni az RTL-en? Ha alkalmam van rá akkor biza megnézem. Mert ha figyelmes az ember (és nem csak bambán nézi a képernyőt) akkor jó kis ötletekkel találkozhat vagy esetleg receptekkel.
A múlt héten én is így voltam. Azaz kaptam egy olyan receptet amit a tegnap ki is próbáltam. Na de ez nem azt jelenti, hogy másfajta étek nem hagyott nyomot a fejemben...de valahogy a következő édesség nagyon megtetszett. Hogy miről is beszélek? Hát Csepregi Éva desszertjéről, aminek a receptjét itt lehet elolvasni.
Én egy kicsit átváltoztattam:

Hozzávalók:
- 40 deka liszt
- 3 tojás
- 1,5 bögre tej
- víz/ásványvíz
-15 deka dió
- ízlés szerint cukor - én 6 evőkanalat használtam fel
- fahéj, vanilia aroma

A liszthez hozzáadtam egy egész tojást és két tojássárgáját (a fehérje kell a habhoz a tetejére) és adagonként hozzákevertem először 1 bögre tejet és aztán meg annyi vízet amilyen állagura szeretnénk a palacsintákat. Ja és raktam bele egy teáskanál fahéjat és egy kis sót.
Palacsintákat sütöttem belőle.

(Mivel a tökmagom is aszisztált a sütésnél, a földön csücsülve türelmesen várta amig kap valamit. Kapott is, mert már utban volt a tűzhely felé: odaadtam egy kis palacsinta "csücsköt" amit ügyesen, csendben el is majszolt. Mikor befejezte nézte a pokrocot hogy van-e még rajta valami. Hát persze hogy volt, a palacsinta morzsák, amiket ügyesen felvett, de már nem tudta berakni a szájába merthát a tenyerében voltak, így pár próbálkozás után feladta.:D)

A ledarált diót összekeverjük a porcukorral. Egy jénait kivajazunk és megszórjuk zsemlemorzsával. Ezután elkészítjük a diós tekercseket: egy palacsintát megszórunk dióval, rárakunk még egy palacsintát, azt is megszórjuk, rá jön még egy palacsinta, megszórjuk és feltekerjük, majd ujjnyi vastagságura felszeleteljük és belerakjuk a jénaiba. Ezt addig folytatjuk amíg elfogy a palacsintánk. Ha esetleg még marad a diós töltelékből azt a végén rászorjuk a tekercsekre.
A megmaradt fél bögre tejbe rakunk egy kis vanilia aromát és óvatosan ráöntjük a palacsinta tekercsekre.
A két tojásfehérjéből és 2-3 kanál porcukorból habot verünk és rásimitjuk a palacsintákra. Aki szereti ezt a tojásfehérjés habot az persze csinálhat több tojásból is. Én azért csináltam kettőből mert nagyon nem komáljuk. :)
Betoljuk előmelegített sütőbe és addig sütjük amíg szép barna lesz a teteje.
Finom. De nagyon. Még nekem is ízlet, pedig én nem vagyok oda a dióért. :D

2010. március 4., csütörtök

Barátkozás a zabpehellyel

Az érdekesség kedvéért írok egy pár sorocskát a zabról.
Kezdetben gyomnövényként ismerték. Termesztése valószínűleg Németország területén, a Római Birodalom fennhatósága alatt kezdődött.
Élettani hatása :
- gazdag mész- és foszfortartalma, amely a csontképződést segíti elő, de E-vitamin tartalma sem elhanyagolható.
- fehérjéket, a B csoportba tartalmazó vitaminokat, ásványi anyagokat (vas, kobalt,mangán, cink, alumínium és kálium) valamint az A-vitamin előanyagát a karotint is tartalmazza, és mint nyomelem a bór és a jód is megtalálható benne.
- nagy a rost- és alacsony a zsírtartalma. A rostok számos betegség és kóros állapot megelőzésében hasznosak, mint pl segítenek csökkenteni a vér koleszterinszintjét és stabilizálni a vércukorszintet.
- szerepük van a vastagbélrák, a székrekedés és az elhízás megelőzésében is.
- a szellem, a test és a lélek erejét növelő tonizáló szer
- serkenti a pajzsmirigy működését és erősíti az idegeket
- használják a depresszió, klimaxos tünetek, drogmegvonásos tünetek kezelésében
Kilogramonként 120 g fehérjét, 604 g keményítőt, 10 g zsírt, 33 g szerves sót, 96 g rostot tartalmaz.
Forrás : Gyógyító természet: Gyógyhatású gabonák, Corvin Kiadó

Patrik még a pocimban volt mikor ezzel a kis könyvecskével találkoztam. Tudtam egyet s mást a gabonákról, de nem eleget. Ebben a kis könyvecskében pár oldalon bemutatják a következő gabonákat: a búzát, a durumbúzát, a tönkölybúzát, a kukoricát, az árpát, a zabot, a rozst, a kölest, a hajdinát, a barna rizst és a lent. A könyv elolvasása után eldöntöttem, hogy mindegyiket megkóstolom. A zabbal, pontosabban a zabpehellyel kezdtem.

A legegyszerübb és számomra a legkedvesem zabpelyhes étel az a következő : tejet fölforralok, belerakom a zabpelyhet, 1-2 percig kavarom, leveszem a tűzhelyről, fedőt rakok rá, megvárom míg megdagad (jó nyúlós lesz) cukorral és fahéjjal ízesítem.
Igen, tudom, ez gyerekétel, de én reggelire gyakran készítek ilyet.

A másik zabpelyhes próbálkozásom: a fasírt. Receptet azért nem írok, mert még nem sikerült egy tökéletes adag fasírtot csinálnom és nem szeretném ha az emberek engem átkoznának ha nem sikerül. Mondjuk azt sem tudom, hogy milyen lenne a tökéletes, mert más által csinált fasírtot nem ettem, de mégsem reszkirozok. Máskülönben azok a fajt a fasírtok amiket olajban kisütök, elég fincsiek, csak az a baj vele, hogy sok olajat szivnak fel és sokáig is kell sütni. Megpróbáltam a sütő változatot is. Tragédia volt. Nem sültek meg. Miután kitomboltam magam, újra sütöttem őket olajban.

Ma megcsináltam Vera fasírtját, remélvén, hogy ez most összejön. Ismét nem volt szerencsém. :( Azt hiszem én megmaradok a zabpelyhes kásámnál. Az legalább jól összejön. De ha öszinte akarok lenni, akkor azt is le kell hogy írjam, hogy azért szemezgetek azon fajta süteményekkel amibe jár ez a pehelyke is. Mikor újra összegyűjtöm a bátorságomat, akkor egyet megsütök. Az tuti bizti.

2010. március 1., hétfő

Meglepi az üzletben

Végre valahára kaptam halványitó zellert egy kis üzletbe. Már egy éve vadászom, de csak most lett szerencsém. Még azokban a hiper-szuper-extramarketekben sem volt. Gyorsan vettem egyet. Boldogan hazaballagtam vele, és miután megetettem a manót gyorsan nekiláttam és elkészítettem azt a savanyúságot amit Ciprusban ettem (pontosabban zabáltam, mert annyira fincsi volt). Most kisérletezek, mert nem tudom a pontos receptet, csak láttam, hogy a fönök hogyan csinálta : felvágta ujjnyi vastagságra a szárakat, belegyömöszölte üvegekbe és csak úgy szemre rájuk öntött borecetet sót és vízet. Semmi méricskélés. Hát én is megpróbáltam. Szemre. Igaz borecet hiányában rendes ecetet raktam bele, de gondolom nem baj. Pár napot kell hagyni hogy megérjen és már lehet is zabálni. Amint megkóstolom írok, hogy mekkora sikerrel jártam.

Ja, a leveleket megmostam, várom hogy száradjanak, majd összeaprítom és bedugom a fagyasztóba. Jó lesz levesekhez. Meghagytam egy pár zsenge szálacskát. Majd készítek belőle valamilyen salátát.

2010. február 15., hétfő

Vacsira tekercsek!

Lassan kiderül mi is az a tekercs. :)

Kedves párom ötlete volt, hogy készítsünk töltött táskácskákat. Én a tekercsre pályáztam, hisz sokkal kevesebb munka van vele : megtöltöd a kinyújtott tésztát, feltekered és bedugod a sütőbe. Míg a táskácskáknál, minden kis négyzetkét megtölteni, lezárni és kisütni - nem volt kedvem annyit a konyhába csücsülni. Így nyert a tekercsem. Hurrááá!

A tekercs tésztájának hozzávalói:
- fél kiló lisztecske
- 25 gr élesztő
-1,5 dl tejecske
- 1 evőkanál cukrocska
-5-6 evőkanál olajocska
-kb 1,5 dl langyos vizecske
- só, bors
(ez nekünk a pizza tésztája is, csak akkor rakok bele egy kis oregánot is és elhagyom az olajat)


A lisztecskét átszitálom, hogy legyen "könnyű" a tészta, belekeverem a sót és borsot. A langyos tejbe belerakom a cukrot, egy kis lisztet és az élesztőt. Mikor már úgy látom hogy próbál megszökni a bögréből akkor egy hirtelen mozdulattal belezúdítom a liszbe. Elkevergetem, hozzáadom az olajacskát és a vizecskét, persze lassanként és kevergetem, gyúurogatom, addig amig egy kissé ragacsos masszát nem kapok. Megszorom a tetejét egy kis leheletnyi liszttel és letakarva a konyha legmagasabb pontjára, a szekrényre, helyezem, hadd szundikáljon pár órácskát, hadd növögessen.


Közben elkészítem a tölteléket. Pontosabban az egyiket, mert a másikat apa lefoglalta.

Az apa tölteléke: főtt csirkemell darabokra szedve, egy hagyma csíkokra szeletelve és kevés olajon megdinsztelve, egy nyers tojás, ízlés szerint fűszerek. Ezt összekeverte. Aztán elöhalászott egy anyum készítette ecetes ugri-bugrit és felcsíkozta.

Aztán jött az én töltelékecském, amit most bevallok kisérletnek indult. Hogy mennyire vált be, az a végén kiderül. Anyosomnál ettem ilyen tölteléket : rizs, spenot, hagyma + tojás. Ezt szándékoztam megcsinálni. DE! Eszembe ötlöt hogy van nekem kölesem. Na, nem az a fajta köles amit a papagályok ropogtatnak előszeretettel, hanem az az embernek való köles. Egy bioboltban bukantam rá és megvettem hadd kostoljuk meg ezt is, ne haljunk meg bután.

Na igen. Hol is tartottam? Á, megvan. Tehát én az anyósom töltelékét annyiban megváltoztattam hogy rizs helyet a kölest raktam a lábosba megfőni. Természetesen előtte megdinszteltem két kisebb hagymát, aztán egy kicsit a kölest is megfürdettem az olajban és aztán felöntöttem vízzel (nem tudom mennyivel, nem írta hogy mennyi víz szükséges hogy megfőjjön a köles.) és potóltam ha láttam hogy még kér egy keveset. Raktam bele ételízesítőt is. Ja, mielőtt elfelejteném, a köles beletétele előtt még ráraktam a hagymára 3 gerezd apróra vágott fokhagymát (lehet többet is rakni, mert abszólute nem érződött az íze). Aztán kb 10 perc után beleraktam a fagyasztot spenótot is (a frissnek még se híre se hamva).
Hogy miből mennyit raktam? Hát kölesből kb 100 gr és spenótból kb 150 gr-ot.

Türelmesen vártam hogy megfőjjön a köles. Nem akart. Egy kicsit még ropogos volt a közepe mikor levettem, gondoltam a sütöben csak megpuhul majd tovább. Gyorsan odaraktam hülni: egy tálba hideg vízet raktam és abba beleállítottam.

Míg az én masszám hüldögélt, megcsináltam az első tekecset: ketté választottam a tésztát, lisztezet deszkán ujjnyi vastagságra kiseritettem és rákentem az apa töltelékét, ráraktam az ugri-bugri csíkokat és feltürtem és átlendítettem a tepsibe a sütőpapírra.

Kilapítottam a tészta másik felét is. A köles még mindig gőzőlgöt. A fenébe. Gyorsan beleraktam egy tojást és őrült kevergetésbe kedtem, remélvén, hogy így majdcsak hamarabb kihűl. Pár perc elteltével feladtam a harcot és langyosan ráraktam a tésztára ami következtében a tészta meglágyult és alig bírtam feltekerni. Tudtam, hogy ez lesz, de nem tudtam várni. Valahogy belevarázsoltam a tepsibe a másik mellé és bedugtam az előmelegített sütőbe.

Kb félidőben, 20 perc, kivetten őket és megkentem tojással, hadd piruljanak egy kicsit meg.
20-25 perc után tűpróba. Háleluja kész van. Kiraktuk egy nagyobb vágódeszkára hűlni, de apa nem bírta sokáig és fel is szeletelte és elkezdte bezabálni és közbe hümmögte hogy nagyon jó, még ilyet csinálunk. Én csak bológattam, mert még nem kostóltam meg, Patrik szopízott. A szpoizásnak vége lett és én is megkóstoltam: fincsi lett. Nagyon is. Még csinálunk ilyet. Nyám-nyám-nyám!
Ja, majdnem elfelejtettem. A köles megpuhult a sütőben és nem is volt különös íze. Apa is megette, pedig féltem ha elárulom hogy mi van benne nem eszi meg. Elárultam és úgy is bezabálta. :D

2010. február 9., kedd

Citromos csirke burgonyával

Gondoltam megosztom veletek az egyik kedvenc, gyorsan elkészíthető kiadós ételemet. A recept valamilyen folyóiratból származik.
Íme a hozzávalok:
- 1 db csirke
- fél kg burgonya
- 1 dl olívaolaj, de jó a hagyományos is
- zöldhagyma , lehet helyetesíteni hagyományos hagymával
- 2 citrom
- 5 gr édes fűszerpaprika
- 1 gr csombor/borsikafű
- feketebors és só

A csirkét feldaraboljuk, megmossuk és leitatjuk a vízet róla. A burgonyát meghámozzuk, nagyobb cikekre vágjuk, a zöldhagymát nagyobb darabokra vágjuk/a rendes hagymát cikekre vágjuk, a citromokat megmossuk és négybe vágjuk.

A fűszereket rakjuk egy kisebb tálkába és keverjük el az olajjal és kenjük be a csirek darabokat. Én még a burgonyát is bekenem ezzel a füszerkeverékkel. Az eredeti receptben nem írja ezt, de szerintem így még ízletesebb lesz.


Tegyük a csirkét meg a burgonyát (és a hagyományos hagymát) egy nagyobb tűzálló tálba, aztán a 200 fokos sütőbe és kb 60 perc alatt meg is lesz. Félidőnél rárakjuk a zöldhagymát és a citromot, mert ezeknek kevesebb idő kell a megsüléshez. Közbe közbe a burgonyákat megfordítjuk, hogy egyenletesen piruljanak meg.
Az én tippem : ha van sütőzacskó akkor természetesen abban is elkészíthetjük. Én már így csinálom. :))

És itt a végeredmény:


Jó étvágyat!

2010. január 2., szombat

Volt egy-két szülinap

És ez még mind a tavaly, de csak most jutottam odáig hogy lejegyezzem.


Az első az dec 29-én volt : jelképes szülinap, hisz ekkor lett a tökmagunk 5 hónapos. Még most sem hiszem el hogy eltelt az idő. Mintha csak a minap jöttünk volna haza a kórházból.


Isten éltessen sokáig kis huncutkám! (így utólag is :D)

A másik igazi szülinap az dec 30-án volt: apa szülinapja. Mivel aznap sétált egyet, úgy döntöttem, hogy gyorsan készítek neki legalább egy palacsintatortát. Gyorsan meglesz, így garantált a meglepi. Majd később, talán a jövő héten, sütök neki egy krémest hájas tésztából (ez az egyik kedvence, mert jó sok krém van benne :DD)

Itt balra látszik a végeredmény. A kép minőségért elnézést kérek, telefon minőség, de a lényeg látható nem?

Egy igazi pancake (angolosan) torta, ugyanis annyiban eltérő a mi hagyományos palacsintánktól, hogy a tojás fehérjét habbá vertem (jelen esetben 4 tojás fehérjét nyelt el: 2 majonézből megmaradt és 2 "rendes"). Addig a többi hozzávalót összekevertem: finom és teljes kiőrlésű liszt keveréke, a 2 tojás sárgája, pici só, pár kanál kristálycukor, 1 kávéskanál fahéj (imádjuk) és annyi tej amitől nokedli állaga lesz, hisz a felvert hab még lazít a masszán. Ja és 2-3 kanál olaj.

Miután kész lett teflon serpenyőben, hozzáadott olaj nélkül kisütöttem a palacsintákat (méretre persze kisebbek lettek mint a hagyományos és persze vastagabbak és ugyanolyan finomak :D)

9 lapocskát sikerült gyártanom, az utolsót, a legkisebbet félreraktam, abból készítettem el a díszt. A töltelék egy kakaós-rumos-trüfeles zacskós krém (azért választottam mert idő hiányában gyorsan elkészithető krémet szerettem volna) és bodza dzsem (most ez a kedvence). Összeállítottam a tortát és a tetejére a félretett lapból kiokoskodtam a 34-et és a nevét. Gondoltam olvasztott csokiba mártom, de amikor megláttam hogy mit tett a csoki a számokkal, a betűket inkább natúran hagytam.

És ami a lényeg : összejött a meglepi. Nagyon örvendett neki. Nyomban meg is kezdte. :D

Isten éltessen sokáig kicsi férjem!