Még sosem ettem falafelt. Apa mondta, hogy fincsi. Na jó, gondoltam kipróbálom, hisz ugyis mindig az új ízek, receptek után kutatok.
Végig olvastam egy csomó receptet és nekiláttam. Pár receptet összegyurtam és ez jött ki belőle.
Hozzávalók:
1 tojás
4-5 ek zsemlemorzsa1 tk római kömény
1/2 tk örölt koriánder1 csokor petrezselyemzöld
1 közepes hagyma és pár szál újhagyma zöld része3-4 gerezd fokhagyma
só, borsolaj a kisütéshez
A csicseriborsót este odarakjuk ázni (kb 3x annyi vízben mint a borsó), minimum 12 óra kell ahhoz hogy szépen megszívják magukat vízzel.
Másnap reggel a csicseriborsókat a robotgépbe raktam víz nélkül és darabosra daráltam.
A hagymát, fokhagymát és petrezselyemzöldet apróra vágtam, a tojással és a többi fűszerekkel együtt beleraktam a csicseriborsoba és még pár percig hagytam hadd dolgozzon a gép, hadd keverje össze jól a masszát, ami kicsit nehézkés volt, hisz eléggé "száraz" a keverék.
Kiöntöttem a masszát egy tálkába és hozzákevertem a zsemlemorzsát és beraktam pihenni a hűtőbe fél órára (nem lesz semmi baja ha többet ül a hütőben).
A pihenési idő után kivettem, olajat forrósítottam és vízes kézzel kisebb golyocskákat formáltam a masszából és beleraktam az olajba. Itt elég ovatosak kell hogy legyünk, hisz a massza nem "áll" úgy össze, de nem kell megijjedni. Annyi a titka, hogy nem kell a golyocskákat lelapítgatni, mert akkor szétreped és megtörténhet hogy szét is hullik az olajban. Pár percig sütöm mindkét oldalukat, míg halvány barna színt kapnak, és kiszedegetem őket az olajból.
Készítettem hozzá pitát is, Maimoni mártogatos lepénykenyerére esett a választásom. Hogy miért? Nem is tudom, hisz nekem pita kenyér kellett volna, mégis az a recept szerint készítettem. Finom lett és tényleg mártogatosos ételekhez megy. Majd következökor igazi házi pitákat fogok készíteni és majd beszámolok arról is.